Mezey Lajos (színész) A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezey Lajos | |
Mezey Lajos 1938-ban | |
Életrajzi adatok | |
Született | Komárom 1918. augusztus 2. |
Származás | magyar |
Elhunyt | Budapest 2006. április 13.(87 évesen) |
Házastárs | Kéri Edit |
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Családja, származása, gyermekkora [szerkesztés]
Apai ágon nagyváradi református kisnemesi családból, anyai ágon alsó-ausztriaikatolikus polgár családból származott. Édesapja Mezey Jenő gyógyszerész, honvéd ezredes, édesanyja Kohlert Auguszta volt. Hat éves korától a KőszegiKatonai Alreáliskola, majd 10 éves korától a Soproni Katonai Főreáliskola növendéke volt. 1936-ban tett érettségi vizsgát és megkezdte tanulmányait aLudovika Katonai Akadémián, mint repülőtiszt-hallgató. 1937-ben otthagyta az Akadémiát és a MALÉRT-hez szerződött stewardnak. Egy koppenhágai járaton figyelt fel rá Németh Andor, a Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, és beajánlottaRózsahegyi Kálmán színiakadémiájára, ahol 1939-ben tette le a záróvizsgát.
Színészi pályája [szerkesztés]
Színészi pályáját 1939-ben kezdte a Vígszínházban, Hegedűs Tibor Stúdiójában. 1942-től az egri Stagione Színház, majd 1943-tól ismét a Vígszínház tagja volt. Több filmben játszott: Katyi (1942), Késő (1943), Sárga Kaszinó (1944).
1944-ben behívták tényleges katonai szolgálatra. A Magyar Királyi Légierő alhadnagyaként vett részt a második világháborúban, a szovjet fronton. 1945. február 13-án, a budai várból történő kitörés során szovjet hadifogságba esett. Az asztraháni hadifogolytáborbakerült, ahol többek között Mádi Szabó Gáborral együtt tábori színházat alapítottak. 1945 őszén tért haza a fogságból.
1946-tól a Debreceni Csokonai Színház, 1949-től a Győri Kisfaludy Színház, 1951-től a Honvéd Színház, 1953-tól a Magyar Néphadsereg Színház, 1955-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1957-től az Állami Déryné Színház, 1961-től a Kecskeméti Katona József Színház, 1978-tól a József Attila Színház, majd 1981-től a Nemzeti Színház (2000-től Pesti Magyar Színház) társulatának volt a tagja. Utolsó éveiben több szerepet kapott a Studió K Színház produkcióiban.
1969-ben az író szerepét alakította A tanú című filmben.
Főbb szerepei [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 123; ugyanitt öt színházi felvételen is látható.[1]
|
|
Kitüntetése [szerkesztés]
- Városi nívódíj 1978. Kecskemét.
Filmszerepei [szerkesztés]
|
|
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 2012 október 22-i lekérdezés
Források [szerkesztés]
- Négyórás riportfilm Mezey Lajossal Bp. 2000.(rendező Bonta Zoltán, riporter Mezey András. Bonta Zoltán gyűjteménye.)
- Mezey Lajos hagyatéka: színész fotók, családi fotók, családi levelezés, családi és személyes dokumentumok és okmányok, újságcikkek róla és tőle, színházi és filmgyári, valamint televíziós szerződések, színházi plakátok.
- A Pesti Magyar Színház honlapja
- Színházi Adattár [1]
Németh László: Cseresnyés. Kecskemét.
Honvéd Szinház 1950.
Sok Hűhó semmiért. Eger. 1969. k.
Filmszerep.
Mária Főhadnagy. Metternich.
Németh L.: Cseresnyés. Kecskemét.
Szeged. Kiss Ferenccel.
Ibsen: Peer Gynt. Cimszerep. Debrecen 1947.
Várszinház. Arthur Miller darab. 2000 körül. Szakácsi Sándorral.
Mária Főhadnagy.
Sok hűhó semmiért. Eger.
Szinházi fénykép.
Salemi boszorkányok. Hele tiszteletes.
Tolsztoj: A Rakéta.
Szinházi fénykép.
Makrancos Hölgy.
képeslap. 1943 körül.
Romain Rolland: Szerelem és halál. Curvoisier. Kecskemét. 1970. körül.
Felderités. Honvéd Szinház. 1950 k.
Déryné szinház.
Vigszinház. Északi Fény. 1942.
Cseresnyés.
Romeo. Kecskemét.
Békéscsaba 1942.
Kecskemét.
Kecskemét.
Kecskemét.
Kecskemét.
Kecskemét. Szerelem és Halál.
Kecskemét.
Kecskemét. Cseresnyés.
Kecskemét.
Előadóest. Kecskemét.
Az ember tragédiája.
Szinházi kép.
Kecskemét.
Kecskemét. Mandragora.
Szinházi kép, feleségével, Vancsik Máriával.
Mandragora.
Herceg Ferenc: Bizánc. Jurta Szinház.
Kecskemét.
Volpone. Kecskemét.
Szeged.
Az ember tragédiája. Kecskemét.
Karácsonyi Ünnepi Est. "Kalács" Nemzeti Szinház 2000 körül.
Déryné szinház.
Kecskemét.
Sok Hűhó semmiért.
Kecskemét.
Mandragora.
Josephine. Vigszinház. 1942.
Nemzeti Szinház 2000. körül
Gyulai Várszinház. 1993. Hamlet. a szinész szerepében. Szakácsi Sándorral.
A szerelem és a halál játéka.
Szinházi kép. 1943 körül.
Cseresnyés.
Békéscsaba 1942.
Kecskemét.
Molnár Ferenc: Olympia. Kecskemét.
Volpone. Kecskemét.
Nemzeti Szinház. Az öregek lázadása. 1990. körül.
Déryné szinház.
A szerelem és a halál játéka.
Sok Hűhó semmiért. Eger.
Kecskemét.
A szerelem és a halál játéka
Mandragora
Molnár F. Olympia Kecskemét.
Dózsa. Kecskemét.
Kecskemét
Filmszerep.
Az ember tragédiája. Kecskemét.
A halál és szerelem játéka
Kecskemét.
Szinházi kép. 1978 körül
Kecskemét.
Sok hűhó semmiért.
Az ember tragédiája. Kecskemét.
Kecskemét.
Az ember tragédiája.
Volpone.
Salemi boszorkányok. Hele tiszteletes.
Nemzeti szinház. 2000 körül.
Déryné szinház.
Az ember tragédiája.
Mária főhadnagy
Gorkij Kispolgárok. Déryné szinház
Salemi boszorkányok.
filmjelenet
A nagyenyedi két fűzfa. film.
Déryné szinház.
Mária főhadnagy.
Kecskemét.
Szinházi kép.
Volpone.
Szeged.
Vigszinház.
Volpone.
Kecskemét
filmszerep
Mária főhadnagy
Gorkij: Kispolgárok
Makrancos hölgy.
Felderités. Honvéd sazinház. 1950. k.